Vendégházunkról

* Kétszintes vendégházunk rengeteg lehetőséget rejt magában, alkalmas családi, baráti összejövetelek vagy akár céges rendezvények lebonyolítására is. 

* Az alsó szinten egy hatalmas közösségi tér található, teljesen felszerelt, gépesített konyhával. 

* A felső szinten 6 franciaágyas hálószoba van, mindegyik külön fürdőszobával rendelkezik. A szobák klímával, kis hűtővel, tévével, wifivel vannak felszerelve. 

* Vendégházunk állatbarát.

* A hatalmas udvaron külön erre a célra kialakított helyen lehetőség van bográcsozni, tárcsán vagy nyárson sütögetni.

* A gyerekeket a lovak mellett várja még egy állatsimogató és egy játszótér is. 

* Előre egyeztetést követően lehetőség van szakképzett lovas edző kíséretében kipróbálni a lovaglást is. 

* A lovasfarm saját parkolóval rendelkezik. 

A "malom" története

Több mint száz évvel ezelőtt a Wirth család létesítette a gazdasági birtokán az épületet, amit kezdetben gabona tárolására használtak, majd az alsó szinten egy gabonamalmot alakítottak ki.

Az államosítás és TSZ-szesítés után az épületek és maga a malom is a pusztulás sorsára jutott. A gépeket és az épület egyes részeit is elhordták, illetve a természet sem kímélte a birtokból megmaradt részeket. 2000-ben a Vadászudvar Kft tulajdonosai látták meg a lehetőséget benne, hogy felújítsák a műemlék jellegű épületet és rendbehozzák környezetét is. Ekkor kerültek kialakításra az emeleten a vendégszobák és nyerte el az épület a mai funkcióját. 

A felújítás két évig tartott korabeli anyagok felhasználásával, de megmaradt néhány eredeti gerenda is. Födémet kellett építeni, a teljes tetőt le kellett cserélni és a legnagyobb munkát az épület tagoltságát jellemző "kemény" téglák egyedi pótlása jelentette, ami már-már restaurátori munkának számított. De minden erőfeszítést megért, hiszen a környék ékességévé vált az épület. 

Ki volt Lobogó?

"Lobogó az első saját lovam volt, akit 2009 decemberében kaptam. Ő volt az, aki megszerette velem a díjlovaglás szépségét és a versenyzést. Sok szép ereményt értünk el együtt. Néhány évvel később pedig vele kezdtem el oktatni a gyerekeket és felnőtteket is. Egy rendkívül türelmes, segítőkész és odaadó ló volt, mindenki imádta. Sok boldog pillanatot okozott az embereknek, de legfőképp nekem az alatt a 10 év alatt, amit együtt töltöttünk. Lobogó miatt szültett meg az életkép a fejemben, hogy lovakkal szeretnék foglalkozni, illetve, hogy oktató szeretnék lenni, neki köszönhetem azt az önbizalmat, hogy bele mertem vágni ebbe az egészbe. Az egyik legnagyobb öröm számomra, hogy mellette nőhettem fel. Sajnos egy komoly betegség miatt 2019 augusztusában az égi mezőkre költözött, de azóta is a szívünkben él. 

Ezért lett ő a vendégházunk és lovas egyesületünk névadója, mert Lobogó az egész lovarda szíve és lelke."

                                                                                                            Pölöskei Tamara